termelői méz

a méz csodálatos táplálék.. azon természetes édes termékek közé tartozik, amelyek a termelés helyétől (a kaptártól a fogyasztóig) semmiféle módosuláson nem esik át..

rakodókaptáras méhészeti módszer nagy előnye, hogy a fészek elkülönül a méztértől, így meg tudjuk várni, amíg a méhek kellőképpen beérlelik a nektárt, és a sűrű mézet fiasítás mentesen, szöktetéssel tudjuk elvenni és kipergetni, virágzási időszakonként..
így születhetnek fajtamézek 🙂 aktuális mézeink listáját és árait ide kattintva lehet megnézni..


a méz keletkezése:
a virágméz a növények virágjában termelődő nektárból, a méhek ösztönös gyűjtő, átalakító és sűrítő munkájával készül.. a méhek egyéb cukortartalmú nedveket is gyűjtenek, amik keletkezésük szerint lehetnek növényi és állati eredetűek.. ezek a növényi, növényi külső nektármirigy-izzadmányok, valamint a rovarok által megsértett növényrészekből kiszivárgó, cukor tartalmú nedvek, illetve bizonyos növények, főleg tűlevelű és lombos fák levelein, törzsén élősködő rovarok (leggyakrabban levéltetvek) szénhidrátokban dús váladékai vonzzák a méheket, és alkalmasak a nektárhoz hasonló gyűjtésére.. ezt a begyűjtött anyagot a méhészek általában édesharmat néven ismerik..
ezeket a nektár- illetve harmatcseppeket a méh a mézgyomorban szállítja a kaptárba, ahol a lép célszerűen kialakított sejtjeibe üríti.. eddig a pontig a nektár alig különbözik attól az anyagtól amit a méhecske kiszipókázott a virágból.. a lépekbe ürített nektár a kaptáron belül lezajló újabb tevékenység, az érlelés, besűrítés, alatt válik mézzé.. ezt a munkát a méhcsalád bizonyos korcsoportjának dolgozói végzik..
a besűrítés így történik: a nektárt a sejt falán vékony rétegben felkenik, miközben szárnymozgatással a levegő áramlását biztosítva, illetve növelve, a fölösleges nedvességtartalmat elpárologtatják.. a nektárcseppecskék többszöri felszívása és átrakása során a nektárba a méh belső kiválasztórendszereiből (gyomornedv, garatmirigy-váladék) savak, enzimek, ferment anyagok, hormonális anyagok kerülnek és koncentrálódnak az érlelési folyamat alatt az egyre sűrűsödő mézbe..
az érési folyamatot akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az egy-egy sejtben összegyűlt mézet a méhek viaszfedéllel ellátják, lepecsételik.. ekkor megfelelő a sejttartalom értettsége, a víztartalom és az egyéb biológiailag aktív anyagok mennyisége.. a nektár eredeti víztartalma 30-90% közt ingadozik a kaptárban, a méhek ezt 16-20%-ra állítják be.. magyar szabvány szerint max. 19,0% víztartalommal minősül I. osztályúnak a termelői méz.. (az általunk termelt mézik 17-18%-ak ❤)
ha a lép sejtjeit teljesen, vagy legalább 3/4 részben lefedték a méhek, akkor lehet elvenni és fedelezés után kipergetni az érett mézet..

tulajdonságai:
a méz eredetétől függően igen sokféle tulajdonsággal rendelkezik.. színe, íze, illata, aromája, állománya és összetevői attól függően milyen növény vagy növények virágairól, esetleg egyéb édességet tartalmazó nedveiről gyűjtötték a méhet, igen változó lehet..
színe a víztiszta átlátszótól, ill. hófehér kristályostól a sárga, sárgásbarna, zöldessárga, vörösesbarna színárnyalatokon át a kávébarnáig, sőt egészen a feketéig terjedhet a színskála igen sokféle árnyalatában..
íz szempontjából is igen változatos a méz, a kellemes, virágillatú, aromás, édeskés íztől a savanykás, kissé karcos vagy egészen a kellemetlen ízig..
a méz színét, ízét aromáját a tárolási körülmények, az eltartási idő, az edényzet és az együtt tárolt anyagok igen erősen befolyásolják.. (lásd fény.csemege esszencia ❤)
a méz fizikai és kémiai, valamint biológiai tulajdonságait gyakran a termelőtől független külső körülmények befolyásolják, mint pl. a méhlegelő minősége, a nektárforrások összetétele, a gyűjtési időszak időjárása (pl. hűvös, párás idő, csapadék vagy szokatlanul száraz meleg stb.), vagy előre nem látható kártételek (elemi csapás, növényvédő szeres kezelés okozta mérgezés, elhullás stb.)
a méz minőségét azonban több olyan körülmény is meghatározza, mely a méhésztől függ, elsősorban pl. a termelés technikája, a kaptártípus, a termelő szakértelme, felszereltsége, a méhlegelő adta lehetőség megfelelő kihasználása (pl. vándorlással), a méhcsaládjainak erőssége, a méhészetének méhegészségügyi állapota, karbantartása és a termékek kezelése során alkalmazott módszerek, a pergetés és tárolás során a tisztaság, a kellő higiénia biztosítása..

eredete, származása:
a fizikai és kémiai jellemzők mellett nem hanyagolható el a méz eredete szerinti meghatározása.. a méz származását kétféle szempont alapján lehet meghatározni:

  • földrajzi (geográfiai) származás szerint,
  • növényi eredet (botanikai) származás szerint..

a földrajzi származás szerinti megkülönböztetésnek azért van jelentősége, mert hasonló botanikai eredetű mézek az időjárás, éghajlati körülmények, a növényfajok eltérő tulajdonságú egyedei, a talajviszonyok, a területen honos kísérő növényzet és a méhészkedés egyéb (ide nem tartozó) körülményei miatt gyakran eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek (pl. szín, íz, aroma, konzisztencia stb.)
így pl. eltérő érzékszervi tulajdonságú a kínai vagy román származású akác méz a magyar akác méztől, vagy a hazai termésű hárs méz a Ukrán hárs méztől, illetve különbözőek a szlovákiai vagy ausztriai erdei mézek a Magyarországon gyűjtött erdei vagy édesharmat méztől..
ha nagyon alaposan vizsgáljuk, még a hazánk különböző területein gyűjtött akác és gyümölcs méz sem teljesen azonos mindenféle szempontból.. más pl. a színe, íze, aromája a nógrádi, a vasi, a somogyi vagy az alföldi akác méznek, és más jellegűek a szabolcsi vagy nyírségi, ill. az Észak-Dunántúlon vagy a Dél-Alföldön termelt gyümölcs mézek..
a méz érzékszervi tulajdonságait és fajtajellegét elsősorban a méhek által látogatott virágok, növények nektárjának a tulajdonsága, összetétele, azaz a méz növényi eredete határozza meg.. a túlnyomórészben azonos növények virágáról gyűjtött és megfelelő módon külön pergetett és kezelt mézeket fajtamézeknek nevezik..

>>tehát a méz tulajdonságait alapvetően az a növényfaj határozza meg, amelyik a nektárt termelte, ezért a mézet is a nektárt adó növényről nevezik el.. tiszta fajtamézet csak azokról a növényekről kaphatunk, amelyekből egy helyen egyszerre sok virágzik, és megfelelő méhészeti módszert használunk, mint pl. a rakodókaptár.. ellenkező esetben a lépek sejtjeiben a különféle nektárok összevegyülnek és vegyes virágméz keletkezik..

összetevői:
a méz kb. 190 tápanyagot tartalmaz, többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket..
ha részletesebben nézzük, tartalmaz rezet, vasat, mangánt, szilíciumot, klórt, foszfort, magnéziumot, nátriumot, káliumot, alumíniumot.. minél sötétebb a méz színe, annál magasabb a réz-, vas- és mangántartalma..
a méz bővelkedik vitaminokban, elsősorban vízben oldódó C-vitaminban, ennek mennyisége a méz virágportartalmától függ.. hasonlóan a cukorban gazdag élelmiszerekhez, a méz is B1-, B2-, B3-és B6-vitaminforrás.. a méz hatóanyagai között szacharózt, dextrint, rengeteg féle illóolajokat, enzimeket, flavonoidokat, karotint, ásványi sókat, szerves savakat, fehérjét is találunk..

érdekes tények a mézről:

  • 1 kg méz (dietétikai szempontból) 40 db narancs, vagy 25 db banán, vagy 50 db tojás, vagy 1,7 kg marhahús tápértékével azonos..
  • 1 kg méz előállításához kb. 3 millió virágról kell begyűjteni a nektárt és a Föld-Hold közötti távolságot megrepülniük a méheknek..
  • a méz igen értékes tápanyag, ma már teljes értékű ásványianyag-pótlónak tekintjük..

Comments are closed