a méhpempő termelése:
a méhpempő nagyobb mennyiségű termelése a többi méhészeti termékektől eltérően csak speciálisan erre a célra szolgáló és használható felszereléssel oldható meg.. normál körülmények között a méhcsaládok anyabölcsőt szinte csak a májusi rajzásos időszakban és anyaváltáskor húznak és az ebből termelhető méhpempő mennyisége minimális lenne.. viaszból készítünk mesterséges anyabölcsőt, amibe peteáthelyezéssel megindítjuk a méhcsalád pempőtermelő folyamatát.. nagyon aprólékos munkafolyamat az elejétől a végéig.. 1 g méhpempőt kb. 4 anyabölcsőből lehet kinyerni.. a pempőtermelő családoknak erőseknek, népeseknek kell lenniük.. egy lárva tápigényét 5 egészséges dajkaméh képes csak kielégíteni.. ha nincs elegendő hordás, ezeket a családokat etetnünk kell..
ennek a rendkívül értékes és különleges anyagnak a termeléséről részletesen, képekkel illusztrálva itt olvashatsz 💙
a bejegyzésből kiderül, mennyire aprólékos és időigényes folyamat a méhpempő termelése, éppen ezért sajnos nem minden szezonban jut rá időnk..
a méhpempőről:
a méhpempő a fiatal munkásméhek, ún. dajkaméhek garatmirigy váladéka, amivel a fiasítást táplálják.. (a méhpempő kiválasztása nagyon megterheli a méhecske szervezetét, még a nektárgyűjtésnél is jobban) a here- és munkásméhek (peték) részére termelt pempőt a beltartalmi értékei különbözősége miatt nem soroljuk a tárgyalt kategóriába.. csak az anyabölcsőben lévő álca táplálására termelt és onnan elvett méhpempőt tartják alkalmasnak az emberi fogyasztásra, használatra.. időben pedig a 3. napos álca feletti méhpempőt minősítik a legértékesebb biológiai anyagok hordozójának..
az elfogadott bölcsők s benne az értékes csemege 🐝💙
a méhpempő hatására akkor kezdtek figyelni a kutatók, amikor felfedezték, hogy ugyan azon petéből keletkezhet munkásméh is és anyaméh is.. a munkásméh fejlődési ideje 21 nap, ebből 6 napig táplálkozik, ezzel szemben az anyaméhéh 16 nap alatt kifejlődik, ebből 5 napig táplálkozik és kétszer akkor súlyúra fejlődik, mint a munkásméh.. a munkásméh nemileg fejletlen, párzásra és peterakásra alkalmatlan, eltérőek a belső szervei, élettartama nyáron 6-8 hét.. az anyaméh nemileg teljesen fejlett, naponta képes 1000-1500 petét lerakni, aminek össztömege kb megegyezik az anyaméh saját testtömegével és mindezzel együtt 3-5 évig él.. ez a jelentős különbség a méhpempőnek köszönhető, amit pete korától kezdve kap és kifejlett korában is a saját testsúlyánál nagyobb mennyiségben fogyasztja naponta..
főbb hatásai:
vitaminizáló, erősítő, kondíciójavító, antibakteriális, roboráló, fehérjepótló szer.. a szervek elégtelen, vagy csökkent működését felújítja, megerősíti, természetes szintre hozza, öregedést lassítja.. bőrünket rugalmasnak megőrzi, csökkenti a korpásodást, hajhullást, gyulladásokat.. általános méregtelenítés, a szervezet tisztítása; immunrendszer erősítése; allergia csökkentése; hormon- és mirigyműködési zavarok, diabétesz; csomók, ciszták kezdeti stádiumban kisebb daganatok gyógyítása; csonttörés gyors gyógyulása, szalag és ínszalag kezelése; szív és érrendszeri panaszok, érelmeszesedés, aritmia, vérnyomás problémák; idegrendszeri problémák, depresszió; agyi szklerózis, más öregkori jelenségek; szövethiányos megbetegedések; emésztési zavarok, gyomor- és bélbántalmak; mongolizmus; mirigyzavarok; kiválasztószervek betegsége, máj és veseproblémák; nőgyógyászati problémák, vérzések, fogantatás, klimax; bőrbetegségek, mint az ekcéma, pikkelysömör, keratózis, seborrhea, akné, égési sebek nyom nélküli gyógyulása..
tulajdonságai:
a friss méhpempő színe homogén, sárgásfehér, átlátszatlan, állaga sűrűn folyó, viszkózus folyadék, finom szemcsés, jól kenhető, íze jellegzetes, zamatos, kaparós.. illata propoliszra emlékeztető, aromás szúrós, kémhatása savas.. ha napfény éri, kisárgul..
fogyasztása:
nyers fogyasztásakor érdemes a száj nyálkahártyáján keresztül, a nyelv alá helyezve hagyni oldódni, felszívódni és nem egyből lenyelve savas gyomorba.. nem ajánlott mézbe sem keverni, mert a méz enzimjei és savai felbontják a pempő értékes de érzékeny fehérjéit és aminosavait.. ez azért van, mert a méhpempő anyagegyüttese sok könnyen bomló vegyületet tartalmaz, ezért begyűjtésnél is különösen vigyázni kell rá, pl. be ne szennyeződjön, vagy fémmel ne érjünk hozzá, csak üveg, fa vagy műanyag tárggyal.. a méhpempő tárolási hőmérséklete nyersen +2-5°C, sötétbe bugyolálva az üveget, valamint ha készítményekbe került, akkor optimálisan 14°C..
összetevői:
természetes állapotába a méhpempő mintegy 66%-át a víztartalom teszi ki, a többi különböző ismert és még ismeretlen bioaktív anyag komplexuma.. legértékesebb összetevői a rendkívül jó minőségű fehérjék és az aminosavak, melyek a szárazanyag 12-12,5%-át teszik ki..
(alanin, arginin, aszparaginsav, glutaminsav, cisztein, glikokkol, izoleucin, leucin, lizin, fenilalanin, prolin, szerin, taurin, tirozin, treonin, valin)
a szárazanyag további 29-30%-a szénhidrátok, ugyan azok, amelyek a mézben is megtalálhatóak: fruktóz, glükóz, szaharóz, ribóz..
a méhpempő vitaminokban gazdag, megtalálható benne az egész B vitamin sor (B1, B2, B5, B6, B12) valamint A-, C-, D-, E-vitamin és nikotinsavamaid, folsav..
biológiai hatású anyagok: adenozin, kolin, biotin és a biopterin..
jellegzetes zsírsavai: mirisztin, palmitrin, sztearin, laurinsav.. (6-6,5%)
enzimjei: kolineszteráz, foszfatáz..
főbb ásványi anyagai: vas, foszfor, kálium, kalcium, réz és szilícium..
a még ismeretlen anyagok aránya: 2-3%..
a legújabb kutatások szerint a méhpempő semmilyen hormont nem tartalmaz..
a méhpempő összetétele függ a virágpor- és nektárforrástól, a földrajzi környezettől, az időjárástól, a dajkaméhek és a lárvák korától, valamint a kezelési és tárolási körülményektől..
köztudott, hogy a Japán emberek sokáig élnek, de az már kevésbé, hogy Japán a világ legnagyobb méhpempő-importőre is, a Japán emberek a legnagyobb méhpempő fogyasztók.. az egészség megőrzéséhez, a hosszú élettartamhoz a méhpempő is hozzájárul.. az évek és a Japán évi fogyasztás alakulása számokban:
- 1959 100 kg
- 1962 1.500 kg
- 1972 8.867 kg
- 1981 10.225 kg
